A rádiófrekvenciás visszérműtét lényege, hogy a térdhajlat magasságában, helyi érzéstelenítésben, ultrahang vezérléssel megszúrjuk a vénát és a tűn keresztül egy rádiófrekvenciás (RF) katétert vezetünk a lágyékhajlatig. A vénát teljes hosszában körbevesszük úgy nevezett Tumescens oldattal, majd a katétert fokozatosan visszahúzva RF hullámok segítségével zárjuk el a tágult vénát. A műtétet felületes bódításban végezzük a műtéti stressz csökkentése érdekében. Műtétet követően a páciens egy órán belül távozhat, második, harmadik napon munkaképes.

Előzetes vizsgálatok

A radiófrekvenciás visszérműtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, igazolásához duplex ultrahang vizsgálat szükséges. EKG, laboratóriumi paraméterek ellenőrzése, mellkasröntgen történik. Aneszteziológiai kockázat felmérés is része az előzetes ambuláns protokollnak.

A kórházban tartózkodás időtartama

A kezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: a beteg a műtét után néhány órával kísérővel távozhat, amennyiben panaszmentes.

Érzéstelenítés

Helyi érzéstelenítés (úgynevezett tumeszcens anesztézia), szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a rádiófrekvenciás katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével kontrolláljuk. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a manipulációt, tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek rádiófrekvenciás kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, altatószerrel kiegészíti a műtéti érzéstelenítést. A radiófrekvenciás visszérműtét előtt erről részletes tájékoztatást az altató (aneszteziológus) kollégák adnak.

A rádiófrekvenciás visszérműtét menete

A rádiófrekvenciás visszérműtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a fent részletesen leírt helyi érzéstelenítés. A vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a katétert lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvencia által generált energia a katéter végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, azt apró, 2-3 mm-es szúrásból távolítjuk el, ennek a sebnek az összevarrása nem szükséges, nyom nélkül gyógyul. A műtét végén rugalmas pólyával combtőig érő, szoros nyomókötést helyezünk fel a végtagra.

A nemzetközi irodalom eredményeit figyelembe véve a fő vénatörzs beömlésének lekötését (az úgynevezett crossectomiát) nem tartjuk szükségesnek, csak jelentős beömlési billentyű elégtelenség vagy 12 mm-nél nagyobb beömlés előtti VSM méret esetén javasoljuk elvégezni.

Az alábbi videón nyomon követhetik a rádiófrekvenciás visszérműtét menetét.

A rádiófrekvenciás visszérműtét utáni lábadozás

A műtét után 2-3 órával a beteg felkelhet, majd sebészi kontroll után kísérővel otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 7-10 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt.

Otthonában szabadon mozoghat, 48 óra után zuhanyozhat, rövid megnyúlású rugalmas pólya, majd a posztoperatív sebfájdalom mérséklődésével II fokozatú kompressziós harisnya viselése még 2 hétig javasolt. A radiófrekvenciás visszérműtét után 2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében az első (egyhetes) kontroll vizsgálatig nehéz fizikai munkát ne végezzen. Reakciómentes műtéti terület, panaszmentesség esetén 2-3 hét után a sportolás is megengedett.

A radiófrekvenciás visszérműtét után az elzárt fő vénatörzsek és oldalágak lefutásának megfelelően vaskosabb köteg tapintható, mely annak felszívódásával néhány hónap alatt fokozatosan eltűnik. Ez esetenként kissé érzékeny lehet, a fájdalmas bőrterület helyi hűtése csökkenti a panaszokat. A műtét után a lábban feszüléses panaszok, dagadás érzése jelentkezik, amely a láb felpolcolásával enyhíthető. Hosszabb séta esetén a láb könnyen elfáradhat, pihenéskor ekkor is felpolcolás javasolt. Kontrollátlagosan egy hét múlva esedékes, a pontos időpontot az operáló orvos közli. Fürdőzés csak két hét múlva javasolt. A teljes terhelés (munkaképesség) a műtét utáni 1-4. hét után várható.

A rádiófrekvenciás visszérműtét elvégzésének illetve elmaradásának lehetséges előnyei és kockázatai

A radiófrekvenciás visszérműtét elvégzése után a visszérbetegséggel kapcsolatos panaszok (fájdalom, lábdagadás, éjszakai görcsök, stb.) rendszerint fokozatosan csökkennek és megszűnnek, a tünetek fennállásának idejétől, illetve a betegség kiváltó okától függően azonban fenn is maradhatnak (pl. korábban lezajlott mélyvénás trombózis esetén). A radiófrekvenciás visszérműtéttel megelőzhetjük a vénás elégtelenség és a lábszárfekély kialakulását. A műtét meglévő lábszárfekély esetén annak gyógyulásához megfelelő körülményeket teremt. A várt javulás és hatás eléréséhez feltétlenül szükséges a műtéti utáni időszakban a végtag fokozatos terhelése és az orvos által javasolt életmódi előírások pontos betartása.

A műtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A lézeres visszérműtét abszolút indikációja nincs, csak a kockázat- haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.

A rádiófrekvenciás visszérműtét esetleges szövődményei

Ritkán a belboka környékén égő érzés, zsibbadás, esetleg tartós bőr- érzéskiesés jelentkezhet, közvetlenül a véna mellett futó kis bőrideg sérülés miatt. A fő vénatörzs lefutásának megfelelően kialakulhat tapintható, kissé érzékeny köteg, mely a végleges gyógyulás időpontját nem befolyásolja és jelentős kozmetikai vagy funkcionális zavart sem okoz. További ritka szövődmények: vérzés, sebfertőzés (igen ritka), thrombophlebitis az oldalágakban (különösebb kezelést nem igényel), mélyvénás trombózis (0,3%), tüdőembólia (egy-egy eset közlése történt, súlyos panaszokat nem okozott), a lábfejmozgató ideg (peroneus) sérülése, kis területű bőrelhalások, bőrégések (ezek megfelelő kozmetikai kezelés mellett jó eredménnyel gyógyulnak), a műtét helyén visszamaradó barnás folt, pigmentáció (bőrtípustól is függő szövődmény, 10% körüli gyakorisággal, teljes megszűnése akár 18 hónapig is tarthat – 1 évnél túl történő fennállását 1-5%-ban észlelték), heg-túlburjánzás (keloid).

Rádiófrekvenciás műtét előtt és után 1

Kiterjedt visszeresség, melyhez egy mellső visszértágulat is társul és a két hetes kontroll. A látható vérömleny a második katéter bevezetésének helye, mely két hét után nyomtalanul felszívódik.

Rádiófrekvenciás műtét előtt és után 2

Lábszáron lévő visszerességnek az oka általában lágyékhajlatban van. A combon lévő véna tágulata a képen nem látható, a súlyfelesleg miatt, de a véna elzárását követően két héttel látszik a lábszáron már visszahúzódott visszeresség. A műtét rádiófrekvenciás technikával készült.

Rádiófrekvenciás műtét előtt és után 3.

Mk. AV-on két felületes vénás rendszer létezik. Gyakoribb a lágyéktól a belbokáig terjedő visszeresség. A képen a hátsó felületes vénás rendszer tágulata látszik, mely a térdhajlattól a külbokáig terjed, és az RF techikával végzett postoperativ eredmény, műtét után egy hónappal.