Szkleroterápia (sclerotherapia)

Szkleroterápia (sclerotherapia) 2017-02-14T09:53:10+00:00

Project Description

A kapilláris tágulatok és visszerek kezelésének nagyon hatékony módszere a szkleroterápia (érelzárás). Egyaránt alkalmazható, a csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a nagyobb visszértágulatok kezelésére is. A kezelés során egy finom tűvel olyan anyagot fecskendezünk az érbe, amely károsítja az érfalat, minimális gyulladás hoz létre az ér belhártyáján, ennek következtében a kezelést követő kompresszió (rugalmas pólya, kompressziós harisnya) hatására az érfal összetapad. A keringésből ilyen módon kirekesztett ér idővel felszívódik és a vér más irányban, egészséges ereken keresztül áramlik tovább.

Hogyan zajlik a szkleroterápia?

A szkleroterápia egy ambuláns kezelési módszer, különösebb fájdalommal nem jár, altatást, érzéstelenítést nem igényel, s nem hagy hátra heget. Néha elég egy kezelés, máskor 2-3 alkalommal meg kell ismételni a kezelést a betegség kiterjedésétől függően. A kezelés újabb vénák megjelenésekor, illetve a perifériákon visszamaradt tágult vénák esetén biztonságosan ismételhető. A kezelés eredménye a beavatkozás elvégzése után azonnal, a teljes eredmény a bealvadt vénák felszívódása után látható. Rövid videónkon Ön is meggyőződhet a terápia azonnali eredményéről.

Ha Önnek tágult, esetleg műtétet igénylő visszerei is vannak, akkor először azokat kell kezelni és csak utána a hajszálereket. A hagyományos vagy modern visszérműtét csökkentheti a kezelést igénylő vénák számát.

Milyen értágulatok esetén hatásos a szkleroterápia?

A terápia az alábbi értágulatok esetén javasolt:

  • 1 mm-nél vékonyabb, vörös színű, nyomásra elhalványodó apró értágulatok
  • 1-2 mm átmérőjű, sötétvöröstől a kékig terjedő színű, nyomásra nem teljesen elhalványodó úgynevezett seprűvénák
  • 2-4 mm átmérőjű, kékes, sötétlilás színű értágulatok, amik akár elő is domborodhatnak

Szkleroterápia utáni lábadozási időszak

A beavatkozást követő 1-2 nap több kellemetlenséggel járhat, mivel a befecskendezett anyag roncsolja a véna falát, így a szúrások helyén apró bevérzések és duzzanatok alakulhatnak ki. Ez azonban csak átmeneti probléma, mely gyorsan megszűnik. Tekintettel arra, hogy a szkleroterápia ambulánsan zajlik, minimálisan invazív és csak csekély stresszel jár, valódi lábadozási időszakról nem beszélhetünk, pusztán néhány szabályt kell betartanunk:

  • A szkleroterápia után, a nagyobb vénák esetében – közvetlenül a kezelés után – 10-15 perces séta javasolt a mélyvénás keringés fokozása céljából!
  • A beavatkozás után két napig kímélet javasolt, rugalmas pólya vagy II. kompressziós fokozatú rugalmas harisnya viselésével.
  • Nem szabad a kezelt területet masszírozni!
  • A beavatkozás után 1 hétig tartózkodjon minden megerőltető sporttól és fizikai tevékenységtől! 3 hétig kerülni kell a napozást és a szoláriumot!

A szkleroterápia esetleges mellékhatásai, komplikációi, szövődményei

Mivel a szkleroterápia által kiváltott érgyulladás ráterjedhet a környező szövetekre, a kezelést követően minimális duzzanat, fájdalom alakulhat ki. Előfordul, hogy a vér a kompresszió meglazításakor visszajut a hajszálerekbe és belealvad. Ilyen esetekben egy erőteljesebb érrajzolat alakulhat ki, mely idővel nyomtalanul felszívódik. A nagyobb vénák esetében , a hol a véráram sebessége nagyobb, a beadott anyag felhígul és nem tudja kellőképpen kifejteni hatását, ismétlés kezelés válhat szükségessé. Az idő múltával más helyen újabb vénatágulatok keletkezhetnek, de ezeket is eredményesen lehet kezelni szklerotizálással.

Bármilyen szklerotizáló anyagot is alkalmazunk, tudni kell, hogy a kezelés tüneti, a kialakulás okát nem szüntetjük meg, ezért kiújulhat.

A szkleroterápiának – mint minden más műtéti beavatkozásnak – lehetnek komplikációi, még ideális körülmények között is. Vérzés vagy fertőzés szinte soha nem fordul elő. Ha a kezelt érszakaszba egy kevés vér visszaszivárog, abból a vénán belül trombus keletkezik és gyulladást okozhat. Ennek megelőzését szolgálja a kompressziós kötés. Ha elmozdul vagy korán eltávolításra kerül a rugalmas pólya és a beadott anyag meggyűlik a beadás helyén, akkor bőrelhalást okozhat. Ez a bőr szúrás körüli kicsi területét érinti, de gyógyulása elhúzódó.

A pigmentáció (a bőr elszíneződése) gyakorisága kb. 10%. Általában nem végleges, de felszívódása eltarthat 12-18 hónapig is. A tartós pigmentáció – mely több mint 12 hónapig tart – a betegek kevesebb mint 1-5 %-ánál fordul elő. Ez a színeltérés az arra hajlamos egyénekben, a spontán kialakult érgyulladást is követhet.

Allergia esetén enyhe helyi reakció léphet fel: bőrpír az injekciózás körül, átmeneti zsibbadtság, duzzanat, elszíneződés és égő érzés a beadás helyén. Ilyenkor azonnal abbahagyjuk a kezelést és allergiaellenes kezelést alkalmazunk.  Arra érzékeny egyénekben átmeneti reakciók alakulhatnak ki: ájulásérzés, szédülés, hányinger, látási zavarok vagy fémes ízérzés.

Mélyvénás trombózistól és embóliától nem kell tartani, mert a megfelelő beadás és kompresszió esetén a vénafal teljesen összenyomódik, a vér kiürül belőle, benne trombus nem keletkezik – csak a vénafal fibrózisa, elhegesedése jön létre. Amennyiben mégis szklerotizáló anyag jut a mélyvénába, akkor sem lesz baj,  mivel a mélyvénában sokkal nagyobb az áramlás, mint a kicsikben és az anyag gyorsan felhígul. A felhígult anyag nem képes bajt okozni a véna falán.

Recidiva alkalmával ismét varikózus vénák jelenhetnek meg az amúgy sikeres műtét és sclerotherapia után. Ilyenkor a vénás betegség tovább romlik. A degeneratív folyamatok miatt megnyílnak ill. kitágulnak az addig zárt ill. kicsi oldalágak. A betegség előrehaladott esetében új erek is képződnek. Ha recidiva alakult ki, akkor meg kell ismételni a kezelést.

ON-LINE KAPCSOLATFELVÉTEL

Kérjük töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, és munkatársunk munkaidőben visszahívja Önt!