Statisztikák szerint Magyarországon a lakosság 40-50 százaléka a szenved visszérbetegségben, ám az orvoshoz fordulók és műtétre kerülők száma csupán 20-30 százalék közzé tehető. Az arány még ennél is magasabb, ha a pókháló-illetve a hajszálereket is idesoroljuk. Nemek tekintetében 40 százalékban a férfiakat, 60 százalékban a nőket érinti- ez az arány leginkább a terhesség során bekövetkezett változásoknak tulajdonítható, ezért billen a mérleg a nők javára.

Számtalan műtéti technika létezik a visszeresség kezelésére. Hazánkban jelenleg is legelterjedtebb a hagyományos visszérműtét, mely során mély altatásban vagy gerincérzéstelenítésben, a lágyékhajlatban és a bokatájon ejtett metszésből az érintett, tágult érszakaszt eltávolítjuk, kihúzzuk. A műtét másnapján kötözés, egy hét múlva varratszedés szükséges. A páciens a műtétet követően leghamarabb másfél két hét múlva munkaképes, de egy – másfél hónapos munkakiesés sem ritka. Ez a módszer mára teljesen elavultnak számít, olyannyira, hogy a külföldi szakmai kollégiumok már nem is javasolják első választott műtétnek.

Ezt követték az úgynevezett endoluminalis abaltiok. A műtét lényege, hogy helyi érzéstelenítésben, altatás és gerinc érzéstelenítés nélkül a tágult véna szakaszt különböző forrásból eredő hőhatás segítségével elzárjuk. Ide tartozik a hazánkban legelterjedtebb lézer, a vízgőz és a rádiófrekvenciás hullámok által generált hő.

Az utóbbi bizonyult a legkíméletesebbnek, ugyanis kisebb energiával működik, mint a lézer, így a környező szövetekre gyakorolt káros hatása is kisebb. Ehhez a legkörszerűbb Rádiófrekvenciás F Care Systems EVRF készüléket használjuk.

Rádiófrekvenciás visszérműtét

A műtét lényege, hogy a térdhajlat magasságában, helyi érzéstelenítésben, UH vezérléssel megszúrjuk a vénát és a tűn keresztül egy RF katétert vezetünk a lágyékhajlatig. A vénát teljes hosszában körbevesszük úgy nevezett Tumescens oldattal, majd a katétert fokozatosan visszahúzva RF hullámok segítségével zárjuk el a tágult vénát. A műtétet felületes bódításban végezzük műtéti stressz csökkentése érdekében. Műtétet követően a páciens egy órán belül távozhat, második, harmadik napon munkaképes.

Ragasztásos visszérműtét

2013-ban kezdték alkalmazni, az érsebészetben és a sebészetben már korábban is használt szövetragasztót a cianoakrilát-ot.

A cianoakrilát egy adalékanyaggal társítva vált alkalmassá a tágult vénatörzs elzárására, mivel lassan kötött meg és a megkötés után rugalmas maradt. Ez a Sapehon által speciálisan visszérműtétek céljára kifejlesztett anyag az n-butil cianoakrilát. Olyan katétert is létrehoztak, mely közömbös maradt a ragasztóval szemben és ennek segítségével juttatják el a ragasztót a megfelelő vénába.

A n-butil cianoakrilát -nak semmilyen káros, esetleg rákkeltő hatását nem tapasztalták. Nagy előnye az eljárásnak, hogy nem használ hőenergiát, még csak helyi érzéstelenítést sem igényel, kivéve a szúrás helyének az érzéstelenítését, ahol bevezetjük a katétert. A katétert a lágyéktól 5 cm. magasságig vezetjük, és ettől visszafelé haladva ragasztót fecskendezünk a vénába. Enyhe nyomást követően a ragasztó megköt, és teljes hosszában elzárja az eret.

A műtét hatására tágult oldalágak nagy része spontán visszahúzódik. Az esetlegesen visszamaradt oldalágakat a későbbiekben el lehet injekciózni. Az eljárás teljesen fájdalommentes, közvetlenül a beavatkozás után a páciens munkaképes, vagyis visszatérhet a mindennapi tevékenységéhez, még csak kompressziós harisnya viselése sem szükséges.

Visszérműtét ragasztásos technikával
Visszérműtét ragasztásos technikával
Visszérműtét ragasztásos technikával
Visszérműtét ragasztásos technikával

BEJELENTKEZÉS RENDELÉSRE

Rendeléseink Budapesten hetente három időpontban, három helyszínen érhetők el. A részletekért kérjük tekintse meg „Bejelentkezés” oldalunkat!