Sem altatásra, sem pedig gerincérzéstelenítésre nincs szükség a visszeresség kezelésében jelenleg legmodernebbnek tekintett eljárás, a ragasztásos visszérelzárás során, hiszen a műtét – egyetlen tűszúrástól eltekintve – semmilyen fájdalommal nem jár.
„A legtöbben ennek ellenére is izgulnak a műtét előtt, ezért egy enyhe bódítást mindig szoktam javasolni a pácienseimnek. Ennek segítségével minimálisra csökkenthető a műtéti stressz, ami a beavatkozás problémamentes elvégzését is nagyban megkönnyíti” – mondja dr. Sepa György.
„Alapelvem, hogy minden páciensemnek maximális fájdalommentességet biztosítsak. Maga a ragasztásos eljárás csak a katéter bevezetése helyén adott érzéstelenítőt igényel, de ha a páciens nagyon stresszel, nagyon fél a műtéttől, egy enyhe bódítást szoktam javasolni, műtéti stressz oldása céljából, hiszen nagyjából 35-40 percig mozdulatlanul kell feküdni, amit sokkal könnyebb így elviselni. Ennél is fontosabb azonban, hogy csökkentsük a szorongást, ami teljesen természetes egy műtéti szituációban. Pácienseim egy része úgy érkezik a műtétre, hogy ő bizony nem szeretne bódítást sem, de sajnos a meg nem élt stressz hatására jelentős vérnyomás fokozódás alakulhat ki. A másik hatása a stressznek, hogy annyira összeszűkülhet a kezelendő véna, hogy megnehezítheti a katéter bevezetését. Valójában ennek kiküszöbölése végett alkalmazzuk az enyhe bódítást” – magyarázza az érsebész főorvos, aki Magyarországon az elsők között kezdett a visszereket elzáró műtéteket végezni a ragasztásos módszerrel.
Akár már aznap újra sportolhat a páciens
„A ragasztásos visszérelzárás további nagy előnye, hogy a páciens akár még dolgozni is azonnal visszamehet, ha a műtétet például délelőtt, vagy dél körül végezzük el. Sőt, aznap már akár sportolhat is, hiszen nincs szükség semmiféle utókezelésre, kompressziós harisnya viselésére és további bent tartózkodásra. A bódítás hatása hamar elmúlik, emellett semmiféle negatív hatást nem gyakorol a szervezetre. A műtét fájdalmat nem okoz, és mivel a tűszúrás által okozott kicsiny kezdeti kellemetlenséget is kiiktatjuk, egy teljes mértékben fájdalommentes, komfortos, fizikai kellemetlenségek nélküli eljárásról van szó”.
„Az ér ragasztásához egy cianoakrilát nevű anyagot használunk, amelyet egy butil lánc-al egészítenek ki, mely víz vagy vér negatív anionjaival érintkezve a megkötés után is plasztikus marad. A ragasztásos módszer során az n-butil-cianoakrilátot a lágyéktól 5 cm magasságig felvezetett katéterrel juttatjuk az érintett vénába és ettől a magasságtól visszafelé haladva fecskendezzük a vénába a ragasztóanyagot. Enyhe nyomást követően a ragasztó megköt, és teljes hosszában elzárja az eret. A műtét hatására a tágult vénaoldalágak nagy része spontán visszahúzódik, az esetlegesen visszamaradt oldalágakat pedig később el lehet injekciózni” – ismerteti a módszer technikai részleteit a szakorvos.
Rádiófrekvenciás visszérműtét: olcsóbb, de ugyanolyan hatékony megoldás
„Amennyiben valaki olcsóbb, de a visszeresség kezelésében ugyanolyan hatékony megoldást szeretne, mint amilyen a ragasztásos műtét, akkor a rádiófrekvenciás megoldást javaslom. Ez annyiban különbözik az imént ismertetett módszertől, hogy a kezelni kívánt visszér elzárására nem ragasztóanyagot, hanem a rádiófrekvenciás katéter végén kialakult hőhatást alkalmazunk. Ennek a hőnek egy része a visszeret körbevevő szövetekre is átadódhat, ami helyi melegedés – enyhe égő érzés – formájában észlelhető. Ez általában nem éri el a fájdalom szintjét, de ha mindezek ellenére mégis fájdalom jelentkezne, akkor a műtétnél jelen lévő altatóorvos intravénás fájdalomcsillapítóval egészíti ki a helyi érzéstelenítést. A helyi érzéstelenítő oldat funkciója, hogy kiiktassa a környező szövetekre gyakorolt, a katéter által okozott, hőhatást. A ragasztásos módszerhez hasonlóan ebben az esetben is egy teljesen fájdalommentes eljárásról van tehát szó” – mondja Sepa főorvos.
„További eltérés a ragasztásos módszerhez képest, hogy a páciens nem mehet vissza azonnal dolgozni, csak a műtétet követő második, harmadik munkanapon. Ezen kívül nagyjából 2 hétig kompressziós harisnya viselésére is szükség van, amely idő alatt fokozottan nem terhelhető a láb, így sportolni sem lehet. A végeredményt tekintve azonban ez a módszer sem kevésbé hatékony a visszerek megszüntetésében, mint a ragasztásos eljárás” – mondja a rádiófrekvenciás módszerről a szakember.
Rádiófrekvenciával az arcon található rosacea egyes formái is jól kezelhetőek
„A rádiófrekvenciás eljárás a rosacea azon formájának kezelésére alkalmazható, amikor a pici hajszálerek jól látszanak. Az alap pír eltüntetését ezzel a módszerrel nem tudjuk megoldani. Ebben az esetben egy nagyon vékony tűt alkalmazunk, amelynek az utolsó negyed millimétere aktív, és a rádiófrekvenciás hullámok rezgése váltja ki a hajszálerek elpárologtatására szolgáló hőhatást. Mindezzel nagyon szép eredmény érhető el: az arc vérellátása jobb, mint a végtagoké, így itt hamarabb megtörténik a regeneráció”.
A lábon található pókháló-, illetve seprűvénák kezelése ugyanígy elvégezhető, az egyéni fájdalomérzékeléstől függően – ez is okozhat némi fájdalmat, hiszen a hagyományos fájdalomcsillapítással (amilyen például a lidokain is) csak a szúrások által okozott fájdalom iktatható ki, a hőhatás által keltett fájdalomérzet nem. „Ezekben az esetekben azt szoktam javasolni a fájdalomra érzékenyebb pácienseimnek, hogy a beavatkozást megelőzően vegyenek be egy fájdalomcsillapítót” – mondja a szakember.