A lábszárfekélyek kialakulásának leggyakoribb okait a kezeletlen visszérproblémák jelentik: az esetek mintegy háromnegyedében ez vezet a könnyebben vagy nehezebben gyógyuló fekélyek megjelenéséhez. A visszerek műtéti kezelésével a fekélyek kialakulásának konkrét kiváltó oka szüntethető meg, így teljes biztonsággal elkerülhető a lábszársebek későbbi kiújulása. A vénás trombózisok alapesetben nem igényelnek sebészeti kezelést, de amikor a végtag megmentése a cél, akkor műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
A lábszárfekélyek leggyakoribb okának megszüntetése rádiófrekvenciás visszérműtéttel
A lábszárfekélyek az esetek mintegy háromnegyedében a hosszabb ideje kezeletlen visszerek miatt jelennek meg: a szív felé áramló vér pangani kezd a vénákban a vénabillentyűk elégtelen működése miatt. Ezek a billentyűk csak egy irányba nyílnak, és a szív irányába terelik a vért; amennyiben a vénabillentyűk károsodnak, a vér áramlása lelassul, a vér pedig pangani kezd a vénákban. A vér ezt követően a pangó vénát körülvevő szövetekbe juthat, ami a szövetek károsodásához majd idővel lábszárfekély kialakulásához vezethet.
A vénás eredetű lábszárfekélyek kialakulásának esélyeit többféle kockázati tényező is növeli:
A vénás eredetű lábszárfekélyek jelentősen különböznek a cukorbetegek nem gyógyuló sebeitől abban, hogy jóval könnyebben kezelhetőek: bár többnyire csak lassan gyógyulnak, a vénák rádiófrekvenciás sebészeti kezelésével teljes mértékben meg lehet előzni, hogy ismét kiújuljanak.
Mikor keressük fel az orvost?
A vénás eredetű lábszárfekélyek első jele a bőr sötétvöröses vagy bíborszínű elváltozása azokon a területeken, ahol a vér szivárogni kezdett a vénából. A bőr ezeken a területeken viszketőssé és szárazzá is válhat.
Ha ebben a stádiumban semmilyen kezelés nem történik, akkor idővel kialakul a lábszárfekély, amely a láb feldagadásával és fájdalommal jár együtt. Érdemes emiatt már a korai tünetek jelentkezése esetén felkeresni egy érsebész szakorvost, aki a kezdődő tünetek megszüntetésével majd szükség esetén az elégtelenül funkcionáló vénák rádiófrekvenciás sebészeti kezelésével elejét veszi annak, hogy a fekélyek később újra kialakuljanak és egyre súlyosabbá váljanak.
Abban az esetben, ha a lábszáron kialakult fekély elfertőződik, a seb kellemetlen szagúvá válhat és elgennyesedhet.
Az újonnan kialakult és kisebb méretű fekélyek gyógyítása jóval könnyebb, mint a régebben jelenlevőké, ezért akkor is érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, ha a fekély már megjelent.
Az orvosi vizsgálat során egyes esetekben Doppler-mélyvénás ultrahangos vizsgálatra is szükség lehet a fekélyek pontos eredetének tisztázása érdekében.
A lábszárfekélyek rádiófrekvenciás sebészeti kezelése
A lábszárfekély kezelése kezdetben a fájdalom csökkentésére, majd a gyógyulási folyamat felgyorsítására irányul. A kezelés részeként a beteg antibiotikumot is kaphat, amennyiben bakteriális eredetű fertőzés jelei mutatkoznak. Minden esetben kötelező a rugalmas pólya vagy a kompressziós harisnya viselése, amivel csökkenthető a láb duzzanata, az ödéma.
A rádiófrekvenciás visszérműtétre a legtöbb esetben azt követően kerülhet sor, hogy a lábszárfekély már begyógyult. Egyes esetekben, amikor a fekély már előrehaladott volt és ezért csak igen nehezen gyógyul, a műtétre a fekélyek jelenléte mellett is elvégezhető.
A rádiófrekvenciás visszérműtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, amelynek igazolásához mélyvénás duplex – Doppler ultrahang-vizsgálat szükséges. Az előzetes ambuláns protokoll része az EKG-vizsgálat, a különféle laboratóriumi paraméterek ellenőrzése és a mellkas röntgen, valamint az aneszteziológiai kockázatfelmérés.
A kezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: a beteg a műtét után néhány órával kísérővel távozhat, amennyiben panaszmentes.
Esetismertetés
Visszérműtét előtt a páciensnek fél éve lábszárfekélye volt, amit sikeres konzervatív kezezés után megoperáltunk. A második kép a műtét után három héttel készült.
Trombózisok kezelése
A felületi és a mélyvénás trombózisok kezelése a legtöbb esetben egyaránt megoldható gyógyszeres kezeléssel (ez éppen annyira hatékony, mintha műtenék az eret), így általában nincs szükség érsebészeti beavatkozásra. Kivételes esetekben azonban mégis szükség lehet rá, hogy a trombózis által érintett vénákat érsebészeti úton kezeljék: ezek azok az esetek, amikor végtag a súlyos duzzanat következtében veszélybe kerül, vagyis megmentése a cél.
Érsebészeti beavatkozásra a trombózist követően kerülhet inkább sor, hiszen ilyenkor idővel a vérrög által érintett végtag visszeressége is kialakulhat. A felületi vénák ezekben az esetekben sem mindig operálhatóak, a kialakult vérrög ugyanis néha nem szívódik fel. Abban az esetben viszont, ha ez megtörténik és a vér akadálytalanul áramolhat a szív felé, akkor már operálható lehet az érintett felületes véna. Ezek az erek jellemzően a mélyvénák, és ilyenkor mindig az érsebész szakorvos feladata eldönteni – ultrahangos vizsgálatot követően – hogy lehetőség adódik-e az operációra vagy sem.
Abban az esetben, ha a visszeresség miatt már lábszárfekély is kialakult, akkor nagyon fontos, hogy a beteg kompressziós harisnyát is viseljen: erre azért van szükség, mert a visszeresség és a lábszárfekély gyógyszeres úton történő kezelése nem nevezhető ideális megoldásnak: léteznek ugyan vénaprotektív gyógyszerek, ezek azonban nagyon drágák és nem tudják megakadályozni a fekély kilalakulását.
A trombózis kezelése gyógyszeres úton
Fontos tudni, hogy a trombózisok nem minden esetben okoznak tüneteket: ez fordul elő például akkor, ha a vérrög a lábszárban futó 6 kisebb, nagyjából fél centiméter vastagságú véna valamelyikében alakult ki. A trombózis ilyenkor teljesen tünetmentesen zajlik, és esetleg csak egy enyhébb lábfájdalom vagy minimális duzzanat kíséri, ami miatt az érintettek nem fordulnak orvoshoz. Az itt megjelent vérrögök a kialakulásuk utáni 10-12 napban még igen lazák, így könnyen elsodródhatnak a tüdőembóliát okozva.
A láb bedagadása jellemzően akkor fordul elő, ha a vérrög nem az említett hat kisebb véna valamelyikében, hanem egy vastagabb, jellemzően a térdhajlat egyik vénájában vagy a combban található egyik mélyvénában alakult ki (a láb jelentős duzzanata főleg ebben az utóbbi esetben az igazán jellemző). A beteg ilyenkor már jellemzően eljut az orvoshoz, ahol ultrahangos vizsgálattal diagnosztizálható a trombózis. A diagnózist követően vérhígító gyógyszerek kerülnek felírásra, amellyel elkerülhető az újabb vérrögök kialakulása. Ezt jellemzően fél-egy évig kell szednie a betegnek, ha pedig már tüdőembólia is kialakult, akkor a gyógyszereket több éven keresztül, esetleg a páciens élete végéig szednie kell.
A trombózishajlam szűrése
Abban az esetben, ha a családban már több trombózisos eset is előfordult, érdemes elvégeztetni az öröklődő trombózishajlam genetikai szűrővizsgálatát. A tromboembóliás betegségek 30-40 százalékáért ezek az öröklött tényezők felelősek.