Milyen előnyei vannak a modern visszéreltávolító beavatkozásoknak a korábbi, hagyományos műtéti módszerekkel szemben? Problémát okozhat-e, ha a visszerekkel nem fordulunk szakemberhez? Érdemes a nagyobb visszereknél kisebb, seprű- és pókhálóvénákat is eltávolíttatni? Az alábbiakban a visszerekkel és a visszérműtétekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és az erre adott szakorvosi válaszokat ismertetjük.
Örökölhető-e a visszeresség?
Olyan értelemben igen, hogy a visszerességre való hajlam örökölhető. Ez azt jelenti, hogy akinek a családjában többször is előfordult visszeresség, annál nagyobb eséllyel fog megjelenni a visszeresség, vagyis a vénák kóros kitágulása. A visszérbetegség kialakulásában az öröklött hajlam mellett az állandó megterhelés, az álló foglalkozás is nagy szerepet játszik. A kóros elhízás ugyancsak egy további kockázatnövelő tényező. Összességében elmondható, hogy a megfelelő életmód – a minél gyakoribb mozgás – segít a kórkép megelőzésében, öröklött hajlam esetén azonban enyhébb vagy súlyosabb formában meg fog jelenni a probléma.
Mely esetekben érdemes szakorvoshoz fordulnom?
Érdemes orvoshoz fordulnunk például azokban az esetekben, amennyiben nehézlábérzést tapasztalunk vagy a nap végére rendszeresen elfárad és esetleg meg is duzzad a lábszárunk. Ugyanez javasolt olyankor is, ha a lábunkon kanyargós erek kezdtek el megjelenni.
Létezik-e gyógyszeres kezelés a visszerességre?
A visszerességre gyógyszeres kezelés nem létezik. Vannak úgynevezett vazoaktív gyógyszerek, melyek arra hivatottak, hogy a visszeresség tüneteit enyhítsék, arra azonban nem alkalmasak, hogy megakadályozzák a visszerek további terjedését, esetleg a lábszárfekély kialakulását. Nem is beszélve arról, hogy ezek a gyógyszerek nagyon drágák. Ez azt jelenti, hogy egy doboz gyógyszer áráért kapható egy pár kompressziós harisnya, ami mindenképpen hasznosabb mint bármilyen gyógyszer. Mindezek miatt a visszeresség jelenléte esetén nem érdemes gyógyszeres kezelésbe kezdeni, a megoldást az jelenti, ha érsebész segítségét kérjük. A visszérműtét panaszmentesség esetén is javasolható lehet, ezzel ugyanis megelőzhető a szövődmények, például a trombózis vagy a már említett lábszárfekély kialakulása.
Miben segít a sebészi kezelés, és van-e más megoldás is ezen kívül?
A sebészi kezelésnek több formája is létezik:
- A ragasztásos visszérműtét egy speciális katéter segítségével a visszérbe juttatott ragasztó anyaggal zárja el a keringést;
- A rádiófrekvenciás visszérműtét lényege szintén a tágult véna elzárása, de ez itt nem ragasztással, hanem rádiófrekvenciás hullámokkal történik;
- A lézeres visszérműtétek során rádiófrekvenciás sugarak helyett lézersugarakat alkalmazunk;
- A szkleroterápia során (hajszálerek esetén) az érfalat károsító anyag bejuttatásával történik meg az erek elzárása: a módszer csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a kisebb visszértágulatok kezelésére alkalmas;
- Végül, a visszerekhez hasonlóan a pókhálóvénák és a seprűvénák is kezelhetőek rádiófrekvenciás hullámok segítségével.
Amennyiben nem kerül sor sebészi kezelésre, akkor átmeneti megoldást jelenthet a kompressziós harisnya rendszeres viselése, amellyel lelassítható a visszerek további terjedése.
Milyen előnyei vannak a modern visszérműtéteknek a korábbi műtéti módszerekkel szemben?
A fentebb említett modern műtéti módszerek nagy előnye, hogy altatás és vágást nélkül történik. Felépülési idő sincs, a páciensek ugyanis a beavatkozásokat követően saját lábukon távozhatnak a kórházból, 1-2 napot követően pedig már a munkahelyükre is visszatérhetnek. A ragasztásos eljárást követően ennyi kihagyásra sincs szükség. Egy másik nagyon komoly előny, hogy ezek a műtétek rendkívül kíméletesek: nincs rá szükség, hogy „kitépjük” az ereket a helyükről, ami a nagyszámú nyirokér sérülését eredményezné. Így nem alakul ki a nyirokerek károsodása által kiváltott végtagduzzanat sem, ami a korábbi műtéti eljárások esetében időnként előfordult.
Kell-e kompressziós harisnyát viselni a műtéteket követően?
A ragasztásos visszérműtéteket követően nincs szükség kompressziós harisnya viselésére és már sportolni is lehet a műtétet követő időszakban. A rádiófrekvenciás és a lézeres eljárásokat követően 2 hétig van szükség a harisnya viselésére, és ezen idő alatt aktívabb sporttevékenység sem végezhető.
Mekkora veszélyt jelent a visszeresség abban az esetben, ha nem kerül sor sebészeti beavatkozásra?
Említettük, hogy amennyiben nem kerül sor műtétre, a kompressziós harisnya rendszeres viselésével lassítható a visszeresség előrehaladása. Ezt a megoldást egyrészt azért nem javasoljuk, mert a visszeresség már a kezdeti stádiumban is növeli a vénás trombózis kialakulásának esélyeit, amely súlyos esetben az életet is veszélyeztető tüdőembóliához vezethet. A kompressziós harisnya viselésével ez a veszély nem hárítható el, a műtéttel azonban igen. A másik fontos dolog, hogy a visszeresség egy folyamatosan jelenlévő vénás pangást tart fenn az érintett végtagban, ami károsítja a lábszár bőrének vérellátását. Mindez elősegíti a bakteriális vagy gombás fertőzések kialakulását, többek között orbánc is kialakulhat. A hosszú időn át kezeletlen hagyott visszerek lábszárfekély kialakulásához is vezethetnek. A visszeresség mindezek miatt nem tekinthető pusztán kozmetikai problémának.
Kiújulhat-e a visszeresség a műtéti beavatkozásokat követően?
Sajnos igen, a jó hír viszont az, hogy a fentebb említett, modern műtéti beavatkozások elvégzését követően sokkal kisebb a kiújulási arány, mint a korábbi, hagyományos visszéreltávolító műtétek esetében. Ez az arány körülbelül 5-10 százalék körüli. Ezekben az esetekben általában nincs szükség ismételt műtéti beavatkozásra és egyszerűbb injekciós kezeléssel is orvosolható lehet a probléma.
Szükség van-e nagyobb visszereknél kisebb hajszálerek (például a pókhálóvénák, seprűvénák) kezelésére?
Abban az esetben, ha az ultrahangvizsgálat során nem találunk semmilyen komolyabb elváltozást a hajszálerekben, akkor ezeknek kizárólag kozmetikai jelentőségük van, és nem áll fenn a veszélye a vénás trombózis megjelenésének. Ilyenkor nem jelent problémát a műtét kihagyása, és csak akkor javaslunk a kezelést, ha a hajszálerek esztétikailag zavarják Önt. Ha az ultrahang valamilyen komolyabb elváltozást mutat az érben, akkor sebészeti beavatkozásra van szükség.
Lehet-e enni és inni a műtéti beavatkozásokat megelőzően?
A műtétre éhgyomorra kell érkezni, így az operációt megelőző 12 órában már nem fogyasztható semmilyen étel. Vizet ezzel szemben lehet inni a beavatkozásokat megelőzően is.