Visszér, seprűvéna, pókhálóér. Melyik jelent problémát, mikor forduljunk orvoshoz, és mik a kezelés lehetőségei? Interjú Dr Sepa György érsebésszel a Nők Lapja Egészség 2021 májusi számában.
Szerencsés az a láb, melyen a kor előrehaladtával sem indul meg semmilyen visszeresedés. Ha nagyobb visszértágulatok nem is, a pókhálóerek, seprűvénák az emberek jelentős részének keserítik meg az életét, nőknél pedig különösen gyakoriak. Jó esetben ez csak esztétikai gondot jelent, amikor azonban a véna keringése kórossá válik, a probléma orvosért kiált.
Nem szép, de veszélyes is?
“A visszérbetegség a vénás rendszer nyomásviszonyainak megváltozásából fakad. Alapvetően genetikai hajlam határozza meg, mivel azonban a vér szív irányába történő áramlása – ellentétben az artériás keringéssel – passzív folyamat, a gravitáció is jelentős hatással van rá, így többek között az ülő- és állómunka és a megnövekedett testsúly is” – kezdi Dr. Sepa György érsebész. – „A seprűvénák, pókhálóerek a hajszálerek tágulatai, és teljesen ártalmatlanok. Amennyiben a beteget nem zavarják, nincs velük teendő. A nagyobb, kanyargós visszerekkel már más a helyzet. A bőrön át kitüremkedő vénák általában nem tudják már ellátni a funkciójukat, keringésük kóros. Ez alapvetően a láb felületi vénáit érinti. Ezek az erek közvetlenül a bőr alatti zsírszövetben helyezkednek el. Ellentétben a mélyvénákkal, ezeket nem támasztják izmok, így fokozottan ki vannak téve a tágulás veszélyének. Eleve meglevő vagy a tágulás miatt kialakuló billentyűelégtelenség hatására a vér nem tud megfelelően visszafolyni a szív felé. A kórosan működő, kitágult érben pangás, illetve ellentétes irányú visszaáramlás jelentkezik.”
“A vénás pangással együttjáró visszérbetegség nem csak esztétikai probléma. Ha nem kezeljük, komoly szövődményekkel járhat – folytatja a szakember. – A kitágult erek a lábszár duzzanatát okozhatják, mely a bőr feszülésével jár. Ez nemcsak fájdalmas, de veszélyes is lehet. A bőrt oxigénnel ellátó kapillárisok ugyanis könnyen összenyomhatók, így már egy kisebb feszülés is rontja a bőr vérellátását. Azon a részen, ahol nem megfelelő a keringés, a bőr ellenállóképessége gyengül, sokkal könnyebben alakul ki gombás vagy bakteriális fertőzés, illetve orbánc. A nagyon erős lábszárduzzanat és feszülés súlyosan károsítja a bőr oxigénellátását, melyre válaszul a bőrben kisebb oxigénigényű szövet kezd megjelenni. A bőr először elszíneződik, majd megkeményedik, hegesedik. Ha tovább romlik a keringés, a bőr végül elhal, ami Lábszárfekély kialakulását jelenti. ”
“A visszeresség a trombózishajlamot is fokozza. A kitágult, kanyargós erekben ugyanis lassabb a keringés, a vér pedig egy bizonyos sebesség alatt belealvad az érpályába. Ugyan a visszértágulat közvetlenül csak a felületi trombózis kialakulásának esélyét növeli, ez nem jelent kisebb veszélyt. A felületi trombózis ugyanúgy vezethet tüdőembóliához, ráadásul beterjedhet a mélyvénába is. Ha pedig a mélyvéna billentyűi elroncsolódnak, nem tudnak többé regenerálódni” – ismerteti az érsebész.
Irány az orvos!
“A visszeresség sokszor hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoz. Hiába nem tapasztalunk azonban fájdalmat, amennyiben a bőrön kidudorodnak a kanyargós erek, fel kell keresni az orvost” – tudjuk meg Dr. Sepa Györgytől. – „Szakemberhez kell fordulni akkor is, ha látható visszereink ugyan nincsenek, de rendszeresen nehéznek érezzük a lábunkat. A nehézláb-érzés nemcsak visszérbetegség miatt alakulhat ki: nyirokérpangás és ortopédiai probléma is állhat a háttérben. Az orvos ultrahang segítségével tudja eldönteni, billentyűelégtelenség, kóros keringés okozza-e a problémát vagy más eredetű a tünet. A vizsgálatot érdemes minél előbb megejteni, mert ha már kialakult a lábszár bőrén az elszíneződés, keményedés, azt nem tudjuk kezelni.”
“Régebben csak doppler-ultrahang állt rendelkezésre az erek vizsgálatához. Az orvos a készülék által közvetített hang alapján állapította meg, hogy van-e kóros visszaáramlás a vénában, szükséges-e műtét. Ma már sok helyen elérhető a két dimenziós duplex ultrahang, mely hang mellett képi információt is közöl az erekről. Így nemcsak a vénás elégtelenség diagnózisa állítható fel, de a vénák mérete is látható, ezáltal komplexebb tudás birtokában tudunk javaslatot tenni a kezelésre. Szakember választásakor éppen ezért érdemes érdeklődni az ultrahangvizsgálat típusáról. Fontos az is, hogy az ellátóhelyen többféle kezelési módszer álljon rendelkezésre: így lehet megtalálni az egyéni problémához leginkább illeszkedő megoldást.”
“Trombózisgyanú esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A felületi trombózis tünetei nyilvánvalóak: az érpályába belealvadó vér az érintett területen gyulladást okoz, a bőr bepirosodik, feszül és fáj. A mélyvénás trombózis ezzel szemben sokszor bizonytalan panaszokkal jár, nem feltétlenül alakul ki lábszárduzzanat sem. Diagnosztizálni is nehezebb: ha nem egyértelmű az eset, érdemes radiológus véleményét is kikérni.”
Kezelési lehetőségek
A visszérproblémák gyógyszerrel történő kezelése a szakember szerint bizonytalan és költséges. A valódi megoldást a kompressziós harisnya, és szükség esetén a műtét jelenti. “A kompressziós harisnya lényege, hogy összenyomja a felületi érrendszert: ezáltal a mélyvénában felgyorsul a keringés, ami a trombózis megelőzésének kulcseleme. A kompresszió a lábszárduzzanatnak is elejét veszi: lelassitja a visszeresség terjedését és megakadályozza a lábszárfekély kialakulását. Amennyiben az orvos kompressziós harisnya viselését írja elő, azt mindennap szükséges hordani. Ha így teszünk, kánikulában pár hetet kihagyhatunk – magyarázza az érsebész. – A harisnya felvételét sokan túlmisztifikálják. Nem igaz, hogy csak akkor hatásos, ha még reggel az ágyban fekve felvesszük. Nyugodtan elmehetünk zuhanyozni: elég akkor felhúzni, amikor amúgy zoknit vennénk. Ha vízszintes pozícióba tesszük közben a lábat, a vér ki tud ürülni a vénákból.”
“Ha a véna rendellenessége nagyfokú, szükség lehet rá, hogy műtétileg zárjuk ki a keringésből a kórosan funkcionáló eret. Azokat a felszíni vénákat, melyek nem tudják már ellátni feladatukat, minden káros következmény nélkül megszüntethetjük: a mélyvénás keringés el tudja látni a végtagot – ismerteti a szakorvos. – A hagyományos műtéti eljárás során a problémás eret két metszés között kitépjük a helyéről. Ez az eljárás a visszerességet megoldja, ugyanakkor sokszor a nyirokerek megsértésével jár, mely tartós nyirokérpangást és lábduzzanatot okozhat.”
„A modern műtéti beavatkozások ennél sokkal kíméletesebbek, kisebb terhelést jelentenek a szervezetre. Ezeknél nem történik metszés: az ereket hőhatással vagy ragasztással zárják el. A műtét helyi érzéstelenítéssel, altatás, vágás és gerincérzéstelenítés nélkül, legfeljebb bódításban zajlik, és nem kell számolni felépülési idővel sem, mivel a paciens műtét után egy másfél óra múlva saját lábán távozik.”
„A hőenergiát felhasználó termikus kezelések közé tartozik a rádiófrekvenciás, a lézeres és a ritkábban alkalmazott fagyasztásos technika. A rádiófrekveciát azoknál a pácienseknél javasoljuk, akiknél már jelen van a billentyűelégtelenség, de nem alakult ki súlyos visszeresség: kórosan működő vénáik vékonyak. Bizonyos értágulat felett ez a technika már nem elég hatékony, ilyenkor a nagyobb energiát leadni képes lézeres eljárások jelentik a megoldást. A legújabb 1940nm hullámhosszon működő lézerek célzottan az érfalat károsítják, a környező szövetet nem roncsolják, és a hőleadás műtét közben is szabályozható. Mindkét módszer ambuláns műtét, a beteg egy-két óra múlva saját lábán távozhat, mindössze a két hétig tartó kompressziós harisnya viselés jelent kényelmetlenséget. Ragasztásos eljárásnál a műtét során ragasztóanyagot juttatunk az érbe, és így szüntetjük meg a működését. Ez a módszer a legkényelmesebb: a beavatkozás egy ebédszünet alatt elvégezhető, kompressziós harisnyát sem kell utána hordani, és a beteg akár már aznap is sportolhat.”
“Injekciós kezeléssel, azaz szkleroterápiával főként a kitágult hajszálerek kezelését végezzük. Ennek során olyan anyagot fecskendezünk a kapillárisba, mely az ér belsejében kis gyulladást hoz létre. Hatására kompressziót követően az érfal összetapad, a hajszálér keringése megszűnik. Ez alapvetően kozmetikai beavatkozás, azokat a seprűereket érdemes kezelni, melyek nagyon zavarják a pácienst” – folytatja Dr. Sepa György. – „Az injekciózás előtt célszerű feltárni ultrahanggal, hogy nincs-e a bőr alatti vénában billentyűelégtelenség. Amennyiben van, akkor előbb a kóros vénát kell elzárni, máskülönben a hajszálérprobléma hamar kiújul. A kozmetikai beavatkozással műtét után érdemes három-négy hónapot várni, mert ilyenkor a környező pókhálóerek sokszor maguktól is visszahúzódnak. Amennyiben marad zavaró ér, elvégezzük az injekciózást, melyet az esetek egy részében bizonyos időközönként ismételni kell.”
Így óvjuk vénáinkat!
Bár a visszerességben a legnagyobb szerepet a genetikai hajlam játssza, odafigyeléssel a tünetek megjelenése és terjedése lassítható.
A legfontosabb védőfaktort a rendszeres mozgás jelenti: izomaktivitás során felgyorsul a keringés, a vénás pangás és a trombózis kialakulásának esélye csökken.
Amennyiben álló- vagy ülőmunkát végzünk, rendszeresen iktassunk be lábfejkörzést, vagy álljunk többször lábujjhegyre. A hosszas ülés, állás kritikus idejére megelőző céllal felvehetünk kompressziós harisnyát vagy zoknit. Üléskor figyeljünk a helyes pozícióra: védjük a térdhajlat nyomásra érzékeny vénáját. Lábunk ne lógjon, talpunkat támasszuk alá, és kerüljük a lábak keresztezését.
A rendszeres vénatorna és a váltott hideg-meleg vizes zuhany jótékonyan hat az erekre, és fokozza a keringést. Rostdús táplálkozással pedig elejét vehetjük a székrekedésnek, és az azzal járó erőlködésnek, mely fokozva a hasűri nyomást rontja az erek állapotát.
Korlátozzuk a szoros ruhák, övek, illetve a magassarkú cipő viselését.
Szabaduljunk meg a felesleges kilóktól, mert a túlsúly jelentős megterhelést ró a vénákra.
A szaunázást és meleg fürdőt ugyan sokan tiltólistára teszik visszeresség esetén, Dr. Sepa Görgy szerint nem kell róla teljesen lemondanunk. A magas hőmérséklet bár valóban tágítja az erőket, a keringést ugyanakkor felgyorsítja. Ha a wellnesselést fekvő pozícióban végezzük, a gravitáció kiküszöbölésével ellensúlyozhatjuk az esetleges negatív hatásokat, így összességében nem kell érdemi kockázattal számolni.
Várandósság alatt fokozottan figyeljünk az ereinkre! Az első trimeszterben termelődő hormonok ugyanis tágítják a méh vénáit, mely hatás nemcsak ott, hanem a lábon is jelentkezik. A magzat növekvő súlya és az ellátását biztosító extra mennyiségű vér pedig további terhelést ró a vénákra. Kompressziós harisnyával azonban a tünetek kordában tarthatók, szülés után pedig a visszerek sokszor maguktól visszahúzódnak.
Sallai Kinga írása
